Szerencsére ritkán vonatozom, nem bírnám idegekkel.
Régen sem volt valami nagy élmény, de kis kihagyással most hihetetlen dolgok tűnnek fel. Az első, ami szemet szúrt a Székesfehérvár – Budapest távon, hogy a 3.vágányra ígért vonat a másodikra érkezett.
Ilyet még életemben nem láttam.
Ezek után esett le, hogy néhány perce 2 jegyet nyomtak a kezembe. Kiderült, hogy a másodikat úgy hívják: gyorsvonat pótjegy (az illusztrációként szereplő képen jól látszik). Nem csalás nem ámítás, vagyis épp hogy csalás és ámítás, 20 perccel kevesebb útért, plusz 150 Ft. Ezek után az óra 40-kor megindulni ígért vonat, 16 perc veszteglés, mozdonycsere miatt a 150 Ft-ért vásárolt 20 percemből már csak 4 maradt.
Senki ne értsen félre, nem fogok másfélszáz Forinton kiborulni, de szőrözni szeretnék annyit, hogy ha 16 perccel később indul az egyébként pontosan, de rossz ágányra érkező vonat, akkor még az indulási ponton kivesznek a zsebemből 120 pénzt.
Ezt a semmire fizettem ki.
Ezt csak úgy zsebre vágták.
Így már bosszantó.
Megnyugtatóbb lenne, ha a gyorsvonaton nem pótjegy lenne, hanem leszálló jegy, amit a késés mértékében az út végén rendeznék, jelen esetben 30 Ft.
(update: további 7 percet késtünk végül)
